India arcai: a szépséges Bengáli öböl

A Bengáli öböl partjára bérautóval és bérsofőrrel utaztunk le, egy Toyota Innovával, szerencsére a klímás és kényelmes autóval a 6 órás utazás kibírható volt. Tamil Nadu államban India egy egészen másik oldalát ismerhettük meg. Tamil Nadu a tizenegyedik legnépesebb állam a 28 állam közül, és másik nyelvet beszélnek, mint Karnatakában. Útközben érdekes hegyeket láttunk a távolban, sziklákkal és kókusz pálma vidékkel találkoztunk, az autópálya egészen jó minőségű volt, 130-al lehetett haladni, de azért néha felbukkant egy ökrös szekér.

Láttunk érdekes templomokat is útközben, és nagyon szegény falvakat, az út egy részét átaludtuk, másik részében Aratit, Ravi feleségét faggattam a vidékről. Majd Abilash, a sofőrünk indiai zenéjét hallgattuk.

Pár óra múlva megérkeztünk Chennaiba. A városba vezető út mellett a csatornázási munkálatokhoz lefektetett csövek feküdtek, nyilvánvalóan ebben a városban is gondot okoz a szennyvíz és a szemét.

Hatalmas forgalom és a túlzsúfolt belváros várt minket, amin át kellet vergődnünk.  

Arati és kisfia Aarav is velünk tartott, ők ott maradtak Chennaiban a nagyszülőknél. Arati édesanyja főzött nekünk ebédet, kímélve európai gyomrunkat mindenféle fűszer nélkül, nagyon kedves volt tőle, de furcsa volt a sótlan főtt rizst és reszelt répát enni. Volt még egy szósz amiben magok voltak, és csipsz ami viszont már csípős volt. Arati édesapja, Mr. Ramakrishnan pedig eljött velünk a hotelig (MGM Beach Resorts), ami pár kilométerre volt csak és a sofőr igaz, hogy ismerte a helyi nyelvet, de azért így könnyebben odajutottunk. Chennai hatalmas városnak tűnt. Egy nagyon hosszú út mellett rengeteg informatikai központot építenek, az ottani Szilícium völgy. :) 

Az épülő multik üvegépületei mellett a város képe nem nyújtott túl szép látványt, piszkos és túlzsúfolt volt, örültem, hogy klímás az autó és nem kell lehúzni  még az ablakot sem, csak ha útbaigazításra volt szükség, Abilash akkor kérdezett meg egy-egy mellettünk álló motorost, vagy buszsofőrt. Ott így működik a navigációs rendszer. :)

Találtunk karácsonyi díszekbe öltöztetett pálmalevélből épített házat is, az ott a legolcsóbb építkezési módszer. A színes templomfők faragott kőszobrai sem maradtak el.

Sajnos első nap késő délutánra értünk oda a hotelba, már szinte sötétedett amikor a partra értünk. Így sötétben csak a hatalmas hullámok robajló hangját hallgattuk, mellettünk egy csapat fiatal röplabdázott a kivilágított pályán. Sokáig nem is maradtunk ott, mert nagyon szeles volt a part, és nem láttuk hova lépünk, furcsa lyukak voltak a homokon és néha valamit mozogni is láttunk a lyukak körül, így sötétben elég ijesztőnek tűnt, elmentünk hát vacsorázni, majd az esti fényekben sétálgattunk a hotel területén, nagyon hangulatos volt.

Aztán következő nap mindenre fény derült:

A hotel pálmafás utcáira és az ott dolgozó alkalmazottakra (akikről néha nem tudtuk eldönteni, hogy most van-e dolguk, vagy mit is csinálnak éppen.)

Füvet tépkedő alkalmazott.

A Bengáli öböl gyönyörű partjára is fény derült, de sajnos a víz által kihordott szemétre is, amit csak nagyon rövid partszakaszon szedtek össze az alkalmazottak.

 Az előző esti röplabdapálya:

A lyukakban rákok laknak a homokban, és kagylókat sodor a víz:

A hotelban futkároztak a mókuskák a fákon.

 Napoznak a gyíkok.

Egy nagyon kellemes napot töltöttünk el semmittevéssel, séta a parton, a távolban halászokat is láttunk. De mivel ott tilos volt fürdeni a hatalmas hullámok miatt, így a hotel belső medencéjében pancsikoltunk.

 

Viszont amikor kimentünk ebédelni a hotel területéről, a városba vezető út mentén ismét nem túl szép látvány fogadott bennünket. Szerencsére sofőrünk és kísérőnk Abilash, aki "vigyázott" ránk ez alatt a pár nap alatt, egy nagyon kellemes éttermet ajánlott, ahol a pincér felajánlotta, hogy megkéri a szakácsot, kevésbé fűszeresre készítse nekünk az ételeket. Nagyon bevált a Bejrut étterem, háromszor vissza is tértünk, örültek is nekünk.

A legjobban a frissen facsart mango juice tetszett. Ha Indiában jársz ezt ne hagyd ki. Készítenek tejes, és tej nélküli változatot is, sokféle gyümölcsből lehet választani, van ahol ezeket az italokat lasszinak hívják. Mire este visszaértünk a hotelba ismét a karácsonyi kivilágítás fogadott bennünket, egy kis képzavar után megszoktuk a pálmafán villogó karácsonyfadíszeket.